Eredmények | Info-feed | Zárórendezvény
Elindult a vb forró drótja: +36/1-90-70-500

Elkövetkezendő események

Percről percre

Az Egyesült Államok csapata nyerte a férfi 4x100m vegyesváltót

Az Egyesült Államok csapata nyerte a női 4x100m vegyesváltót

HOSSZÚ Katinka (HUN) nyerte a női 400m vegyest

LACOURT Camille (FRA) nyeri a férfi 50m hátat

SJOSTROM Sarah (SWE) világbajnok lett női 50m gyorson

KALISZ Chase (USA) nyerte a férfi 400m vegyes döntőt

KING Lilly (USA) nyerte a női 50m mellet

Férfi óriás toronyugrás eredmények: 1. Steve Lo Bue (USA) 397.15 2. Michal Navratil (CZE) 390.90 3. Alessandro De Rose (ITA) 379.65

LEDECKY Katie (USA) világbajnok lett 800m gyorson

SJOSTROM Sarah (SWE) világrekordot úszott a női 50m gyors középdöntőjében

Még több

Jegyek

Váltsd meg a jegyet több mint 200 esemény valamelyikére. Éld át testközelből a sportolók sikereit!

Tovább a jegyvásárlásra

OpenWeatherMap.org

Budapest

14.8 ° 10 km/h
17.1 ° 8 km/h
18.1 ° 7 km/h
14 ° 8 km/h
18.8 ° 8 km/h
20.3 ° 10 km/h
21.5 ° 3 km/h


OpenWeatherMap.org

Balatonfüred

19 ° 21 km/h
19.1 ° 15 km/h
19.3 ° 9 km/h
16.8 ° 19 km/h
15.7 ° 5 km/h
20.2 ° 11 km/h
20.2 ° 10 km/h

Sok csodálatos elme – így fejtenek kódot a műugrók

0 0

Köztudottan rendkívül összetett és bonyolult sportág a műugrás, azonban azt minden bizonnyal kevesen sejtik, hogy a kifogástalan testi, fizikai és pszichológiai felkészültség mellett a versenyzőknek magasfokú kódfejtő-képességgel is rendelkezniük kell.

Teljesen általános jelenség egy műugróversenyen, hogy az eredményjelző sorai között az ugráshoz készülődő versenyzőről az alábbi információkra bukkan az egyszeri érdeklődő: Laura Wilkinson, 107B DD 3.0. Aki ez alapján azt gondolná, hogy egyszersmind megkaparintotta kedvenc műugrójának szállodai szobaszámát, személyi azonosítóját illetve egyéb fontos paramétereit, bizony téved, de hogy vajon mit is takar ez a nyakatekert, látszólag értelmetlen karaktersor, az alábbiakban kiderül.

Egy-egy viadal kezdetén az ugrók kötelesek leadni a megmérettetés során bemutatni kívánt ugrásformákat, a lehető legrészletesebb leírással. Ahhoz, hogy ez ne vegyen igénybe sok felesleges percet és hosszas értekezéseket, kialakítottak egy kódtáblát, amely három (vagy négy) szám és egy betű segítségével pontosan beazonosítja a választott attrakciót.

Ahhoz, hogy vissza lehessen fejteni az említett karaktersort, persze nem árt tisztában lenni a lehetőségekkel.

Az ugrásokat alapvetően öt fő kategóriába sorolják, melyek sorszámot kapnak:

1 = Előreugrás: az ugró a vízzel szemben áll ki az elugróhelyre, és elugrás után előre forog.
2 = Hátraugrás: az előzővel ellentétben a versenyző háttal áll ki az elugróhelyre, és hátrafelé forog az ugrás során.
3 = Auerbach-ugrás: a versenyző a vízzel szemben áll ki, majd az elugráskor hátra forog.
4 = Delfinugrás: háttal áll ki a versenyző, és az elugrás után előre forog.
5 = Csavarugrások: a test hossztengelye mentén történő forgások.

Hogy ne legyen ennyire egyszerű a képlet, van egy hatodik csoport is, ám ezt az ugrásfajtát kizárólag a toronyugrás esetén választják a versenyzők:

6 = Kézállásos ugrások: a versenyző az ugrást kézenállásból indítja.

A fenti sorszám adja az ugráskód első számjegyét, majd ezt követi két további karakter, amely az adott produkció mikéntjét hivatott leírni a szaltók és csavarok tekintetében.

Delfinugrás: a versenyző háttal indítja az ugrást, ám a szaltómozdulat erre ellentétesen, előrefelé történik.

 

Az előreugrások esetén háromjegyű kódot használnak, ahol a második helyiértéken rendszerint 0 szerepel (ez alól kivétel, ha az ugró nekifutásból indul, ekkor kerül 1-es a helyére), az utolsó számjegy pedig a szaltók számát mutatja:

1 = ½ szaltó
2 = 1 szaltó
3 = 1 ½ szaltó
4 = 2 szaltó

Ha ez még nem lenne kellőképpen szövevényes, a számsor végére egy betű is kerül, amely az ugrás közbeni testhelyzetre utal.

A = Nyújtott testtel: A nyújtott testtel végrehajtott ugrásnál a testet nem lehet sem térdben, sem csípőben behajlítani, a lábfejeknek zártnak és a lábujjaknak pedig leszorítottnak kell lenniük, a karok helyzete tetszőleges. A nyújtott testű csavarugrásoknál a csavar nem kezdhető meg sem a deszkáról, sem pedig a toronyból.

B = Csukamozdulattal: Csukamozdulat esetén a test csípőben meghajlik, de a lábak zárva, és térdben nyújtva maradnak, míg a lábujjak leszorítottak. A karok helyzete tetszőleges. A csuka mozdulatnak tisztán kivehetőnek kell lennie.

C = Felhúzott térdekkel: A felhúzott térdekkel történő produkciók során a test összehúzódik, s csípőben és térdben egyaránt meghajlik, a térdek és a lábfejek összeszorítottak, a kéz az alsó lábszáron van, és a lábfejek le vannak szorítva.

D = Szabad testtartásban: Ebben az esetben a test helyzete tetszőleges lehet, de a lábak össze vannak szorítva, a lábfejek pedig leszorítva.

Nyújtott testtel végrehajtott gyakorlat.

Az eddig bemutatott számok és betűk már tökéletesen alkalmasak arra, hogy leírjanak bármely előre-, hátra-, Auerbach-, valamint delfinugrást. Íme néhány példa:

  • 113A - Előreugrás másfél szaltóval, nyújtott testtel, nekifutásból
  • 205C - Hátraugrás két és fél szaltóval, felhúzott térdekkel
  • 405B - Delfinugrás két és fél szaltóval, csukamozdulattal

Természetesen van még egy csavar a történetben, amit nem meglepő módon a csavarugrás okoz. Az eddig megszokott három számjegy ebben az esetben négyre növekszik, az első automatikusan az alapkategória szerinti 5-ös lesz, a másodikat az ugrás iránya határozza meg (az ugráskategóriák sorszáma 1-től 4-ig), a harmadik a félszaltók, míg az utolsó a félcsavarok számával egyezik meg.

  • 5132D - Előreugrás másfél szaltóval, egy csavarral, szabad testhelyzetben
  • 5233D - Hátraugrás másfél szaltóval, másfél csavarral, szabad testhelyzetben

Hátraugrás csavarmozdulattal.

A legnehezebb besorolás azonban kétségkívül a kézállásból történő ugrásokat érinti, ebben az esetben ugyanis három-, és négyszámjegyű kód egyaránt előfordulhat. Előbbi a csavar nélküli attrakciót, utóbbi a csavarral fűszerezett ugrásokat hivatott leírni. A csavarugráshoz hasonlatos logika mentén az első számjegy a főkategória szerinti 6-os lesz, a második az ugrás irányát tükrözi (az ugráskategóriák sorszáma 1-től 4-ig), a harmadik pedig a félszaltók száma. Amennyiben csavarmozdulat is szerepel az ugrásban, a negyedik, egyben utolsó számjegy a félcsavarok számát mutatja.

  • 612B - Előreugrás kézállásból, egy szaltóval, csukamozdulattal
  • 6243D - Hátraugrás kézállásból duplaszaltóval, másfél csavarral, szabad testhelyzetben

Ha mindezt a már-már turingi magasságokban lévő kódfejtő-képességet elsajátították a műugrók, csupán egyetlen dologra kell figyelniük: valóban azt a karaktersort adják le a nevezési lapra, amit be szeretnének mutatni. Amenniyben ugyanis a versenyző tévedésből 5122D-t (előreugrás egy szaltóval, egy csavarral, szabad testhelyzetben) ír 5132D (a rutinosak már tudják: előreugrás másfél szaltóval, egy csavarral, szabad testhelyzetben) helyett, hiába hajtja végre tökéletesen ez utóbbit, a lapon szereplő ugráshoz képest rontott kísérletnek minősül a performansz.

A bevezetőben szerepelt még egy DD betűösszetétel is, ez nem más, mint az adott ugrás nehézségére utaló viszonyszám, ami a végső pontozás szempontjából bír kiemelt fontossággal. Az ugrások DD-értékét a mindenkori zsűri határozza meg, miután a versenyzők leadták a végrehajtani kívánt gyakorlataikat, az adott ugrása kapott összpontszám pedig felszorzódik az adott gyakorlathoz tartozó értékkel.

Ezek után pedig nincs más hátra (vagy előre, delfinben illetve Auerbachban), mint végrehajtani magát az ugrást, ami a fentiek tükrében már-már az egész folyamat legkönnyebb részének is tűhnet.

Szaltó felhúzott térdekkel.