Elkezdődött a jegyértékesítés! A jegyvásárlási felülethez kattintson ide!

2017. 07. 14 - 23.

Műugrás

Elkövetkezendő események

Percről percre

Jegyek

Váltsd meg a jegyet több mint 200 esemény valamelyikére. Éld át testközelből a sportolók sikereit!

Tovább a jegyvásárlásra

OpenWeatherMap.org

Budapest

16.1 ° 17 km/h
11.2 ° 13 km/h
5.9 ° 21 km/h
7.7 ° 18 km/h
15.3 ° 22 km/h
11.8 ° 10 km/h
10.7 ° 7 km/h


OpenWeatherMap.org

Balatonfüred

12.5 ° 20 km/h
11.1 ° 11 km/h
6.5 ° 24 km/h
6.9 ° 16 km/h
15.4 ° 20 km/h
13.5 ° 9 km/h
9.6 ° 4 km/h

A műugrásban egy-egy ugrást hónapokig kell gyakorolni, hogy az stabil legyen. Először 3-5 alkalommal, majd a későbbi edzéseken ötször, nyolcszor, tizenötször ismétlik meg, vagyis egy gyakorlat megtanulása nagyon lassú folyamat, főleg 10 méteren. Nagyjából két év kell hozzá, mire beérik egy ugrás. Ennyit a műugrás nehézségéről. A mű- és toronyugrásban négyféle irányt különböztetünk meg: előre, hátra, delfin és Auerbach.

Versenyszámok

Éremosztó számok: 14

Helyszínek

Sportág ismertető

A verseny menete

A versenyzők 1 és 3 méter magasságban elhelyezett ugródeszkáról, illetve 10 méter magas toronyból ugranak a vízbe. Az ugrás során akrobatikus mozdulatotokat hajtanak végre (szaltók, csavarok). A versenyzőknek egy sorozatot kell bemutatniuk. 1m-es műugrás során az Európa- és világbajnokságokon egyaránt, 12 versenyző jut az selejtezőből a döntőbe. A döntőben a versenyzők a selejtezőben elért helyezéseik fordított sorrendjében indulnak, ahol a nők 5, a férfiak 6 szabadon választott ugrást mutatnak be.

A 3m-es műugrás és 10m-es toronyugrás versenyszámai alatt, a selejtezőből 18 versenyző kerül a középdöntőbe, majd ezt követően 12 ugró jut a döntőbe. A versenyzők az egyes szakaszokban elért pontszámaikat nem viszik tovább, „tiszta lappal” indulnak, mindig az előző szakaszban elért helyezésük fordított sorrendjében. A versenyek során az 1 méteres versenyszámhoz hasonlóan a nők 5, a férfiak 6 szabadon választott ugrást mutatnak be.

A 3m-es és 10m-es vegyes szinkronugrás a kazanyi világbajnokságon debütált. Ebben a versenyszámban a versenyzők (egy nő, egy férfi) mindkét magasságban 5 (2 kötelező és 3 szabadon választott) ugrást mutatnak be

A csapatverseny Európában bemutató jelleggel először a 2010. évi budapesti Európa-bajnokságon került megrendezésre. Hivatalosan azonban már a 2012-es Európa-bajnokságon debütált. Ebben a számban a versenyzők egyénileg 3-3 ugrást mutatnak be, és legalább 1-1 ugrást mindkét ugrónak, mindkét magasságon végre kell hajtania.

A műugrás története

A műugrás a legszebb sportok egyike. Mára nagyon kifinomulttá vált, tele van esztétikus, változatos és nehéz technikai elemekkel. A múltban azonban nem a szépség, hanem a bátorság volt a meghatározó a sportágban. Az újkori műugrás a 17. században jelent meg, angol tengerészek puszta szórakozásból ugráltak vízbe az álló hajókról. A sportág már 1904-ben, St. Louisban szerepelt az olimpián. 

A műugrás története a FINA keretein belül

Az olimpiai programba 1904-ben került be, de csak a férfi toronyugrás és a merülés versenyszámait tartották meg. Ez az esemény valójában a toronyugrás és az ugródeszkáról való ugrásnak a kombinációja volt. Ekkor még csak az amerikaiak és a németek versenyeztek. 1912-ben a női toronyugrás is bekerült az olimpiai programba. Ebben az évben viszont csak egyszerű fejesugrásokat mutathattak be, mindenféle csavar vagy szaltó nélkül. 1920-ban, a női műugrás is olimpiai versenyszám lett, de egészen 1928-ig kellett várni arra, hogy a nők is bemutathassanak akrobatikusabb ugrásokat. 1928-ban az olimpiát rendezők kombinálták a férfi egyszerű és akrobatikus ugrásokat egy versenyszámban, és végre megengedték a nőknek is, hogy csavarokat, és szaltókat hajtsanak végre. Habár az ugrások összetettsége, az egész verseny folyamata és a pontozás nagyot változott az elmúlt 75 évben, az olimpiai programnak továbbra is a részét képezi, 2000-ben kiegészülve a páros versennyel.

A sportág kiemelkedő személyiségei

Műugrásban a férfi és a női vonalon is elsöprő a kínai dominancia. Rióban a brit Chris Mears-Jack Laugher páros volt a „kakukktojás” 3 méteres szinkronugrásban, a nőknél pedig az előző években 1 méteren volt csak képes befurakodni a kínai műugrók közé egy-egy európai versenyző a világbajnokságon, 2009-ben Rómában az orosz Julija Pahalina, a legutóbbi vb-n Kazanyban pedig az olasz Tania Cagnotto tudott győzni.

A sztárok között is a leghíresebb talán a brit Jason Statham, ki ne ismerné őt a Szállító című filmből. Íme Statham egy ugrása az 1990-es aucklandi Nemzetközösségi Játékokról:

https://www.youtube.com/watch?v=vWrINMm1aCI

A magyar műugrás története

A Magyar Úszószövetség 1907-es megalakulását követően nem kellett sokáig várni az első Műugró Bajnokságra sem. A legelső ilyen versenyt 1910-ben rendezték meg, majd 1929-ben a Toronyugró Bajnokság is debütált. A sportág számára igazán alkalmas létesítmény ellenben csak az 1930-as évekre készült, ekkor adták át a Hajós Alfréd tervei alapján épült margitszigeti Sportuszodát, majd 9 évvel később a nyitott medencét is, ami már a toronyugrásra is alkalmas volt, és mind a mai napig működik.

A műugrás a főváros után vidéken is megvetette lábát, Soprontól-Debrecenig megjelentek a lelkes sportolók. Az ’50-es években még szárnyalt a sportág hazánkban, hiszen a Hajósban rendezték a IX. Úszó-, Műugró és Vízilabda Eb-t, melyen a sportág eddigi legjobb eredményét Újvári László érte el, aki 3m-es műugrásban aranyérmet szerzett, az 1956-os melbourne-i olimpián pedig toronyugrásban Gerlach József épphogy csak leszorult a dobogóról, a negyedik helyet szerezte meg. A sikereket követő években ellenben negatív változáson ment keresztül a sportág, ami a műugró szakosztályok sorozatos megszűnését eredményezte. Több mint 30 évnyi szünet után az 1998-as perth-i világbajnokságon a magyar műugrás ismét visszakerült a világtérképre, hiszen Lengyel Imre a 3 méteres versenyszámban a negyedik helyet szerezte meg, amely máig a világbajnokságokon elért legelőkelőbb magyar helyezés.

A 2000-es években újra Budapestre figyelt az európai műugró-társadalom, hiszen 2006-ban a magyar fővárosban rendezték XXVIII. Úszó-, Műugró-, Szinkronúszó és Nyíltvízi Úszó Európa-bajnokságot, ráadásul 2010-ben újra elnyertük az Eb rendezést. Barta Nóra a 3 méteren mindkét hazai versenyen bronzéremmel gazdagította a műugrás magyar sikerpalettáját, Barta legjobb eredménye egyébként a 2008-as eindhoven-i Európa-bajnokságon az 1 méteres versenyszámban elért ezüstérem volt. Legutóbb 2014-ben Berlinben és 2015-ben Rostockban a Kormos Villő-Reisinger Zsófia páros nyert egy-egy Eb-bronzot női szinkron toronyugrásban.

Felszerelés: torony, ugródeszka

Versenyhelyszín: Duna Aréna

Érmek száma: 13

Hazai szakszövetség elérhetősége: http://muugras.hu/